Interjú Jean-Claude Faucon-nal

MADI ART PERIODICAL No. 7.

Interjú Jean-Claude Faucon-nal

Jean-Claude Faucon, MADI-művész, a belga MADI-csoport szervezője, hosszan tartó súlyos betegség következtében 2005 nyarán elhunyt. Élete utolsó időszakában készült interjúval búcsúzunk Tőle és emlékezünk Rá.

Brüsszel, 2005. március 2.

MADI art periodical: – Mit jelent “belgának lenni”, azaz a különböző kisebbségek és kultúrák között élni?

Jean-Claude Faucon: – Belgiumban születtem 1939-ben. Francia az anyanyelvem, de az országra jellemző többféle kulturális hatás kétség kívül elősegítette személyiségem gazdagodását.

MADI art periodical: – Hogyan döntötte el, hogy művész lesz?

Jean-Claude Faucon: – Befolyással volt rám a nagyapám útja, aki a l’Arts et Métiers-n építészként végzett, és egy családi vállalkozása volt. Ő rajzolta az építészeti terveit Victor Horta-nak és Antoine Pompe-nek. Egészen fiatalon megérintett a “művészkönyv” és a “rajz”, már 16 évesen a l’Académie des Beaux-Arts de Bruxelles rajzszakos hallgatója lettem, folytatásként az Instituts Saint-Luc Bruxelles-en végeztem.

MADI art periodical: – Kik voltak a művészeti mesterei, kik hatottak Önre?

Jean-Claude Faucon: – Nagyon erősen hatott rám a futurista Balla, ugyanakkor a De Stijl csoportból Mondrian és Théo van Doesberg.Rendszeresen nyaraltam a Côte d’Azur-ön, Menton-ban, ahol kapcsolatba kerültem Le Corbusier-vel és a többi kivándorolt belga művésszel, sokat beszélgettünk.

MADI art periodical: – Hogyan tesz különbséget a konkrét, és a MADI alkotások között?

Jean-Claude Faucon: – Nem ítélem meg a művészetben elmélyülten alkotó művészek munkáit, ez nem az én feladatom. Azt gondolom, minden művész a személyes meggyőződését fejezi ki az alkotásaiban. Amit érdemes megjegyezni az éppen az, hogy újra és újra egymásra találunk a hasonló látásmódokban vagy egy-egy közösségben. Így a különböző művészek különböző művészeti horizontot nyitnak, és sokfajta érzékenységet fejeznek ki. Ez a MADI esetében jól nyomon követhető: a hatvan éves művészeti mozgalom ismételten fellendül, kifejezési eszközeiben megújul, áramlik, a legkülönbözőbb kulturális közegekben jelenik meg, és változatos művészeti formákat hoz létre a világ különböző pontjain.

MADI art periodical: – Ön szerint mi a MADI jövője?

Jean-Claude Faucon: – Jelenleg a MADI kiteljesedése tapasztalható. Kirajzolódik egy valóságos érdeklődés, új galériák, új múzeumok jönnek létre szerte a világban. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a MADI képes összeegyeztetni a különböző művészi érzékenységeket az egyetemes érvényességgel.

MADI art periodical: – Véleménye szerint a művészetnek van társadalmi funkciója?

Jean-Claude Faucon: – Igen, van, mivel az ember iránymutató pontokat keres a környezetében, a modern város díszletei között, hiszen, mint a Teremtés nyomorult kiválasztottjai, a létezésbe bezárva “új Ulyssesként” bolyongunk (mondta Robbe-Grillet).

Na, de túl ezen, a művészet az ember valóságának és álmainak a megjelenítője és összegzője, vissza-visszatérő kérdéseivel, intellektuálisan kétségtelenül katalizálja egy társadalom kulturális nyelvezetének alakulását. Ez az, amiért a művészet az ember társául szegődött az első kifejezési formáitól fogva. Tehát van társadalmi funkciója.