Vass Collection

MADI ART PERIODICAL No. 6.
Vass Collection

MODERN MŰVÉSZETI GALÉRIA

Írta: Geskó Judit

VESZPRÉM – MAGYARORSZÁG
(2003)

Ahogy az eső lefut a sziklák között, és csillogó vízzel tölti meg a kövek közt a mélyedéseket, lassan úgy töltik ki a múzeumok a veszprémi Várhegy zugait. Kicsi és eldugott az a tér is, amelyik a Várkapu mellett nyílik. A meredek földút a Tűztoronyhoz vezetett. Szegényebb iparosok laktak itt valaha kis és dísztelen házakban: szitások, ácsok, csizmadiák. Most, amikor Turányi Gábor építész tervei szerint megújították e házakat, már látszik, hogy milyen szép a régiességük. Azért készültek el, hogy befogadják a modern művészet új veszprémi múzeumát, Vass László gyűjteményét.

Luigi TOMASELLO (AR) Atmosphëre No. 586, 1985

Vass László cipészmester több mint három évtizede gyűjti az absztrakt, nonfiguratív képeket, grafikákat és szobrokat. Az elegáns férficipők nagy mestere ő, aki a régi, nagy hagyományú cipőformákat újította fel és alakította apró változtatásokkal maivá. A férficipő kis szobor, alig észrevehető vonalak és formák különböztetik meg a tucatárut a különlegesen széptől. Ha a forma terve kész, akkor a bőr kiválasztása és kikészítése, a darabok szabása következik, majd a gondos varrás, a kézi munka, amely befejezett tárgyat formál az anyagból. A formaérzék és a pontos munka az, ami Vass Lászlót a nonfiguratív művészethez vonzotta.

Azok a jelentős magyarországi gyűjtők, akik az elmúlt néhány évtizedben hozták létre gyűjteményüket, közel egy generációhoz tartoznak. Mindannyian tagjai egy hasonló kulturális légkörben formálódott nemzedéknek. A magyarországi gyűjtési kultúra sajátosan alakult, a specializálódás az egyes gyűjteményekben csak a közelmúltban indult meg. A Vass-gyűjteményben a magyar mesterek alkotásai az európai absztrakció legnagyobbjainak a szobraival, képeivel, rajzaival és sokszorosított grafikáival egészültek ki az elmúlt néhány év során. Az a vágykép lebegett a gyűjtő szeme előtt, hogy a művek egy része idővel majd ebbe a múzeumba kerül. Figyelt rá, hogy a gyűjtemény darabjaiból jól kiolvasható legyen a 20. századi művészet történetének néhány jelentős fejezete: elsősorban a konstruktivizmus és az absztrakció irányzataié. Törekedett arra, hogy az egyes életműveken belül lehetőség szerint több alkotói periódus is képviselve legyen, illetve a festményekkel, szobrokkal összefüggésben álló akvarellek, pasztellek és rajzok közül is jussanak be jelentős darabok a Vass-gyűjteménybe, amely most már nem titkoltan a veszprémi gyűjtemény számára gyarapodik. Színesíti a képet, hogy a gyűjtő legújabban a gyűjtőkörébe tartozó mesterek portréfotói közül is többet megvásárolt.

Getulio ALVIANI (I) Superficie a testura vibratile, 1973

Vass László fiatal emberként ismerkedett meg Barcsay Jenővel, aki megtanította a képzőművészet elvont alapelemeire, a természeti kép elvonatkoztatásának módjaira, a konstrukció és a kompozíció viszonyára. Ez indította el Vass Lászlót a nonfiguratív művészet gyűjtése felé. Az idősebb nemzedékből Korniss Dezső, Gyarmathy Tihamér és Lossonczy Tamás képeit gyűjtötte, s érdeklődését ezzel kiterjesztette a szentendreiek szürrealista művészete, illetve a mikrokozmosz és makrokozmosz formaalakító titkait kifejező geometrikus absztrakció irányába is.

A hatvanas évek a modern magyar művészet megújulásának időszaka volt. A kortársak közül Vass László hamarosan szép kollekciót állított össze a szentendrei festők téralakító hagyományait bábu alakzataival továbbépítő Deim Pál s az új-geometrikus Nádler István, Bak Imre és Hencze Tamás műveiből. Az elsők között volt, aki gyűjtötte a plasztikai struktúrákat nagy tudatossággal vizsgáló és szép tárgyakká formáló Csiky Tibor szobrait. A szép forma s a technikai tökéletesség vonzotta Haraszt? István kinetikus szobraihoz is. Vass László gyűjteménye követi a geometrikus absztrakció magyar művészeit a minimal-art és a szeriális művészet, a koncept és az “új szenzibilitás” útjain, s szinte teljes keresztmetszetet ad három évtized mozgalmairól és jelentős életműveiből.

Legbelsőbb figyelemmel azonban a geometrikus-reduktív absztrakció művészeit kíséri, akik a nonfiguráció immár csaknem egy évszázados problémáihoz maradtak hűek: a síkon vonallal és elemi geometriai formákkal jelenítenek meg önálló világot, s a színek zárt formákban való hatását tanulmányozzák. Ezt erősítette meg Vass Lászlóban Barcsay Jenő is, aki élete utolsó éveiben Fekete képek címmel festett kisméretű, de nagy hatású műveket. Barcsay a képein homogén fekete alapon néhány színnel élénkített geometrikus formával drámai és játékos történeteket teremtett meg.

A kevéssel többet mondás eleganciája ragadhatta meg Konok Tamás művészetében, akinek képei nem a magyar, hanem a svájci és francia festőművészet közegében születtek, s akinek művei a gyűjtő figyelmét az európai művészet geometrikus nonfiguratív ága felé fordították.

Vass László néhány évvel ezelőtt kezdett külföldi festményeket, szobrokat és rajzokat gyűjteni. Az a vágy sarkallta múzeumának felállításakor, hogy ez a máris jelentős európai gyűjtemény méltó környezetbe kerüljön. Az újonnan tervezett kertben Pán Mártának, a Párizsban élő szobrásznőnek egy munkája fogadja a látogatót. Az absztrakció európai irányzatait bemutató termekben a hard edge alkotások, a formázott képek, a computer munkák és a konceptuális művek között állnak Molnár Vera, Megyik János, Kovács Attila és Csiky Tibor művei.

A svájci Max Bill szigorú kompozíciója mellett a francia Aurélie Nemours lüktetően meleg, de fegyelmezett képe szerepel például a gyűjteményben. Max Bill a konkrét művészet legjelentősebb képviselőinek egyike. Egy lezárt alkotói folyamatot tükröznek a művei, amelyek a kép saját koncepcióját követő belső törvényszerűségek szerint jönnek létre. A szín, a tér, a fény és a mozgás ábrázolásáról szóló elvont gondolatok nála konkrét formában öltenek testet. Bridget Riley, Kenneth Martin, Robert Mangold, Peter Halley olyan világsztárok, akiknek legszebb rajzai kerültek Vass László kollekciójába. Az angol Bridget Riley és Kenneth Martin kinetikus művészek. Riley bonyolultan programozott, érzelemmentes művészete előre meghatározott matematikai elvek szerint épül fel. Martin alkotói módszere is kapcsolódik a matematikához, de ő a festményein a mozgásból alakítja ki a formát. François Morellet bonyolult, hálószerű kompozíciója egy nagyobb világ kivágata. Tárgy nélküli kompozíció, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi történik, ha egy képen a vízszintes vonalakhoz képest elforgatjuk a geometriai sémát. A kompozíció a racionális és az irracionális kérdéseit feszegető konceptuális mű.

Vass Collection

Az argentin származású Luigi Tomasello kis, üreges kockákat ragaszt sarkuknál fogva egy nagyobb fehér felületre. A nyitott kockák belül fényesre vannak festve, így a tükröződés hatására lágy, csillogó fény jelenik meg a háttéren. Vele egy térben a német Adolf Luther tükörkompozíciójának belső sorozatszerűsége tűnik fel.

A Vass-gyűjtemény nemzetközi jellege csak a 20. század eleji magyarországi gyűjtemények nagyságával és jelentőségével vethető össze. Az 1867-es kiegyezés után harminc-negyven évvel egyre több budapesti polgár érezte fontosnak, hogy az európai műkereskedelemben jól tájékozódó emberként maga és országa számára olyan kollekciót építsen, amely szerves része a kontinens kultúrájának. Hasonló cél vezette Vass Lászlót is, amikor gyűjteményét felépítette és bemutatja, hiszen nem kevesen vannak, akik magángyűjteményük féltett darabjait csak csöndes magányukban akarják szemlélni. Az elkötelezett gyűjtő nagy örömöt érez, ha a neki fontos, gyakran létfontosságú tárgyait mások is megnézik és örülnek neki.

www.vasscollection.hu