HOME

Mobil MADI Múzeum VÁC (English)

A Dárdai–Saxon gyűjtemény megnyitása,
Vác Városháza Díszterme, 2014. március 15.

Tisztelt Nagykövet Asszonyok és Urak, Igazgató Asszony, Polgármester Úr, Dárdai Zsuzsa, Saxon Szász János!

Korunk sajátossága az ünnepekkel, évfordulókkal való méltóságteljes és hatékony gazdálkodás. Itt és most azért jöttünk össze, hogy a MADI-gyűjtemény letétbe helyezését és közkinccsé tételét megünnepeljük Vác Városháza Dísztermében. A helybelieknek talán nem szükséges elmagyarázni, miért fontos ez a város, de a külföl- dieket kötelességünk felvilágosítani.

A két pólus: a MADI és március 15.

A MADI egy nemzetközi művészcsoport, melyet az uruguayi születésű Carmelo Arden Quin alapított 1946-ban. A szó rövidítés, egyfelől „Movimiento Artistico De Invencion”, másfelől a következők helyett áll:

M: mozgás
A: absztrakció
D: dimenzió
I: invenció

Csupa olyan fogalom, mely erőt, életvidámságot, kreativitást sugároz – mind a mai napig. A doktrinerré és akadémikussá váló szigorú konstruktivizmussal és geomet- rikus absztrakcióval szemben játékos, színpompás, közösségi, szabad művészetet hirdet. Olyan művészeket tekint elődjeinek, mint a magyar Kassák Lajos vagy a magyar származású Moholy-Nagy László, Péri László – bizonyos értelemben az egész Bauhaus, a De Stijlből Huszár Vilmos, Bart van der Leck, Elk, vagy az oroszok/szovjetek közül Malevics és Klucis.
A MADI-mozgalom magyarországi vezető alakjai, Dárdai Zsuzsa és Saxon Szász János most egy többszáz darabból álló gyűjteményt adományoznak Vác városának. A magyar kezdeményezés állomásai közé tartozik hogy először Győr városával működött együtt, különösen az MTA ottani képzőművészeti galériájával, a Széchenyi István Egyetemmel és Dr. Rechnitzer János rektorhelyettessel. Romantikus tervként az is felmerült, hogy a használaton kívüli pinnyédi Rábca-hidat alakítják át múzeummá. A MADI csoport kapcsolatot talált a Nemzetközi Szimmetria Társasággal is, hiszen a MADI a művészet és a tudomány határterületén álló szimmetriakutatás szinte minden eredményét örömmel fogadja. A külföldi összejöveteleken, Pozsonyban, Érsekújváron, Németországban – különösen Moszkvában vagy legújabban Delftben szélesedtek és izmosodtak a művészeti, tudományos és filozófiai kapcsolatok (szuprematizmus + MADI = szupremadi; Delft: Nobel-díjas tudósok, geometriai-logikai játékok, Saxon Szász János Polidimenzio-nális Univerzum-játéka, ezek interaktív kapcsolata a városlakókkal és a gyermekekkel.)

A csoport másik alapítója, a kassai származású Gyula Kosice, aki született 1924-ben Kassán, 4 éves korától fogva Buenos Airesben él, és a mozgalmat kinetikus és „víz-kinetikus” (hidrospaciális) művekkel gazdagította. Sajátos aktualitást biztosított számára a kelet-szlovákiai Kassa városa, mely 2013-ban az Európai Kulturális Főváros címet nyerte el. Ez alkalommal a városi uszoda-komplexumból átalakított Kunsthalle elé állították fel Kosice egyik monumentális kinetikus szobrát.

Kosice és a MADI számunkra azért is fontos, mert általuk is bekapcsolódnak a nemzetközi migráció-kutatásba, és összekapcsolnak olyan kulturális régiókat, mint Közép-Kelet-Európa és Latin-Amerika, ezen belül Argentína és Buenos Aires.

De miért pont március 15-én ünneplünk? Véleményem szerint az egyik ok, hogy a piros–fehér–zöld magyar trikolór mint zászló, különösen ha a szél egy kicsit hullámossá varázsolja, egy elementáris erejű MADI kompozíció, mely bennünket arra az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztet, amelynek méltó párhuzamai megjelentek az argentin pampák lovascsatáinak formájában is. Talán túl szubjektívnek hat ez az összehasonlítás, de énnekem mindvégig ez volt az érzésem, amikor még a múlt században Buenos Aires múzeu-mait jártam.

És végül: hogyan kerül egy múzeum egy városházára? Olyan kezdeményezés ez, mely a múlt században még nem lett volna elképzelhető. Kölcsönös engedményeket tesz egymásnak a hivatalnok és a művész, előbbi szolgálja a művészt abban az igyekezetében, hogy a műveit meglepő helyzetekben is be tudja mutatni. A művész viszont segíti az ügyei után szaladgáló polgárt, hogy szellemi felfrissülésben részesüljön ügyintézés közben. Reméljük, a kísérlet mindenki megelégedésére be fog válni.

Beke László művészettörténész


Mobile MADI Museum VÁC

Inauguration of Dárdai–Saxon collection,
Conference Hall of the Local Municipality of Vác,
15 March 2014.
Dear Mr Ambassador, Mrs. Director, Mr. Mayor, Ms. Dárdai, Mr. Saxon Szász, dear Artists and Audience, Managing memorial days and anniversaries in a sublime and efficient way is an attribute of our time. Today we gather in this Conference Hall to deposit MADI collections and celebrate that they have been made part of common heritage. Locals might already be aware why this city is important, but our international guests may find it interesting.

The two poles are: 15 March and MADI.

MADI is an international group of artists that has been founder by the Uruguayan Carmelo Arden Quin in 1946. The word MADI is an abbreviation of „Movimiento Artístico De Invención”, otherwise it stands for:

M: movement
A: abstraction
D: dimension
I: invention.

Each word suggests force, joy and creativity – even until today. In contrary to strict constructivism turning doctrinaire and academic and geometric abstraction, MADI represents a playful, community free art. It considers its antecedents such as the Hungarian Lajos Kassák or Laszló Moholy-Nagy with Hungarian roots, László Péri, or according to certain interpretation the whole Bauhaus: Vilmos Huszár, Bart van der Leck, Elk, Malevich and Klutsis from Russia.
Leaders of the Hungarian MADI movement, Zsuzsa Dardai and Janos Szász Saxon are now going to donate a collection of cca. 500 pieces to the City of Vác. Hungarian stations of MADI included the City of Győr, especially the gallery of fine arts of the Hungarian Academy of Sciences, the István Széchenyi University and Dr. János Rechnitzer vice rector. Reconstructing the bridge over river Rábca in Pinnyéd has emerged as a romantic idea to exhibit these pieces of art. The MADI group has found a connection to the International Association of Symmetry; hence it welcomes the results of symmetry research, a multidisciplinary subject between art and science. At international programmes such as in Bratislava, Nové Zámky, Germany, or especially in Moscow or most recently in Delft, artistic and philosophic relations have been reinforced (suprematism + MADI = supreMADIsm, Delft: Nobel laureates, geometric-logic games, Polydimensional Universe Game of Janos Szász Saxon, and relation of them to local citizens and kids).

Gyula Kosice, who was another founder of the movement and was born in Kosice in 1924, has been living in Buenos Aires from the age of 4. He has enriched the movement by kinetic and water-kinetic (hydrospatial) works. His city of origin, Kosice (a city in Slovakia) has provided him a special occasion, which has gained the title ‘European Cultural Capital’ in 2013. This was a moment when a monumental kinetic statue was established at the local Kusthalle, which was reconstructed from the local public bath.

Kosice and MADI are important for us, because we can take part in the international migration research and link such cultural regions as Central-Eastern Europe and Latin America, especially Argentina and Buenos Aires .

Why do we celebrate on 15 March? I think one of the reasons is that the red-white-green Hungarian tricolor, as a flag, especially when wind curls it slightly wavy, is a MADI composition of elementary power that reminds us of the 1848 revolutions of which worthy parallel motifs appeared in the cavalry battles of Argentinean pampas. This comparison might seem subjective but that is what I felt when I visited the museums of Buenos Aires in the past century.

Finally, what does this collection have in common with the Town Hall of Vác? It is an initiative that could not have been realised in the past century. Clerks and artists give mutual concessions to each other in order to present pieces of art in very surprising situations, too. Artists help citizens organise their official affairs in an intellectually motivating atmosphere, We hope this attempt will be appreciated by everybody.

Dr. Beke, László art historian